2010.08.22.Shalom, üdvözlünk honlapunkon!
 "És így az egész Izrael megmenekül" Róm.11,26

2010.08.15.Mi közünk Jeruzsálemhez?
Az Izrael-fórum első konferenciája.

 

 

---

B'rachot / Áldások a Siddur-ból

BARCHU – ÁLDD
 Előimádkozó:Bar-chu et Adonai Ha-meh-vo-rahch.
Áldd az Urat, az Áldottat! Gyülekezet:
Bar-ruch Adonai ha-meh-vo-rahch leh-oh-lam va-ed.
Áldott az Úr, az Áldott, mindörökre.>>>>tovább

2010.07.22. Messiási judaizmus

 
Joseph P. Gudel: Zsidónak először: Az engesztelés "Két-szövetség" elméletéről szóló bibliai elemzés

Összegzés

Számos keresztény és zsidó csoport fogadja el ma azt a tanítást, amelyet e század (é:20.század, ford.megj.) hajnalán Franz Rosenzweig tanított először. Ezen elmélet szerint két különálló, ám egyenértékű szövetség van érvényben az Örökkévalónál. Az Újszövetség visszautasítja ezt, és egyértelműen azt állítja, hogy Jézus Krisztus Örömhíre minden nép számára adatott. Pál apostol foglalja ezt össze a Rómaiakhoz írt levél 1:16-ban: “Mert én nem szégyellem a Jó Hírt, mivel ez Isten hatalmas eszköze, hogy szabadulást hozzon mindenkinek, aki hisz, zsidónak különösen, de egyenlőképpen a nem-zsidók számára is”. Az antiszemitizmusnak lényegi formája az, ha az Örömhírt nem osztjuk meg a zsidó néppel.forrás:5mp.eu tovább... 

I.Bevezetés

Ma a(z) Gyülekezet/Egyház a megújulás folyamatát éli át. Ez a megújulás ima- mozgalmakban, bibliatanulmányozó közösségekben, házi csoportokban, helyi ébredésekben, olyan sportarénabeli eseményekben, mint a Promise Keepers, világméretű megbékélési mozgalmakban és növekvő evangelizálási törekvésekben - amelyek az Örömhír széleskörű elfogadását eredményezik - válik nyilvánvalóvá. Ám, van egy olyan jele is a(z) Gyülekezeten/Egyházon belüli megújulásnak, amely nagy részben észrevétlen. Ez a messiáshívő zsidó közösség megújulása: zsidók a Róma 9:4 szerint izraeliták, akik elfogadták az Örömhírt, és amellett döntöttek, hogy megmaradnak beazonosíthatóan zsidóknak.{1} Róma 11:15,23 Az ébredésnek ez a fajtája közel 2000 év óta nem történt meg, és ez (az ébredés) különösen illik a mai Gyülekezetre/Egyházra. 

A messiáshívő zsidó közösség ébredése egy időben történt Izrael nemzetének újjászületésével. A jeruzsálemi Templom i.sz. 70-ben történt lerombolásakor, illetve az azt követő időszakban, a zsidóság végső szétszóratásakor 135-ben, az első századi zsidó hívők elkezdtek számban és befolyásban is csökkenni. Történelmi értelemben nem létezik a föld színén más olyan nép, amely majdnem 2000 éve szétszóratott a nemzetek közé, megtartotta azokat az azonosító jegyeit, amelyek által megkülönböztethető, és végül újra összegyűltek, és nemzetként újraalakultak régi földjükön. Éppen úgy, ahogyan az Örökkévaló választása volt Izrael nemzetének helyreállítása a történelemnek ebben a pillanatában, ehhez hasonlóan döntött arról is, hogy az első századi messiási közösséget feltámasztja.{2} Habár számszerűségében a messiáshívő zsidók kevesen vannak, ez a közösség a méretéhez képest messze nagyobb mértékben befolyásolja a(z) Gyülekezetet/Egyházat. Yeshua-nak/Jézusnak ezek a zsidó követői képviselik a(z) Gyülekezet/Egyház eredetét, és mint ilyen, mélyen befolyásolja minden hívő jövőjét. forrás:5mp.eu >>> tovább...

 

---

 
Dan Juster: Beletartozás ( belefoglalás ) vagy behelyettesítés: Egy megújított teológia az Egyháznak, vagy Izraelnek és az Egyháznak
 

 

Dan Juster: Melyik törvényt tartsuk meg?

Írták: A Tikkun Csapat Tagjai

Amióta csak a híres Jeruzsálemi Tanács dokumentálva van az Apostolok cselekedetei 15-ben, azóta zajlik a vita, amely arról szól, miként viszonyuljanak zsidó és nem – zsidó hívők a Torah/Tóra szerepéhez és funkciójához a hívő közösségben, és hogyan kell a két csoportnak megtartania a Torah-t/Tórát, miközben hű marad Rav Sha'ul-nak/Pál apostolnak az “egy új ember”-ről alkotott tiszta képéhez.

Szerintünk, erre egyszerű a válasz: mindenki a magáét.

A rabbinikus háttér

A rabbik, mialatt azt kutatták, miként határozható meg, hogy melyik törvény kire alkalmazható, úgy döntöttek, míg a Sinai-hegyen kötött szövetség csak a zsidókra érvényes, addig létezik egy univerzális törvény, amely az egész emberiségre érvényes. Ez a teremtés történetének két idézetéből ered: B'resheet/Teremtés könyve 1:28 :

Isten megáldotta [Adam-ot/Ádámot és Havah-t/Évát], őket: Isten így szólt hozzájuk, “Legyetek gyümölcsözőek és szaporodjatok és töltsétek be a földet és uralkodjatok fölötte. Uralkodjatok a tenger halain, a levegő madarain, és minden élőlényen, amely a földön mászik.”  forrás:5mp.eu  tovább...   

2010.07.22.Fogarasi Gábor: Az Evangélium meghirdetése a zsidóság felé

Bevezetés

„Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta”
Lukács 19, 41.
Mindig mélyen megérint, amikor az evangéliumban úgy látom Jézust, mint akinek a szívében fájdalom van az ember elveszettsége miatt.Ezt látjuk, midőn a Megváltó úgy beszél az Őt körülvevő sokaságról, mint pásztor nélküli nyájról. Az egyik legmegrendítőbb, amikor halála előtt nem sokkal, Jeruzsálem határához érve, sír és fájdalom van a szívében a város és saját népe miatt. Pár esztendő múlva Pál apostol ugyanerről a fájdalomról ír a Római levélben, midőn Izraelre nézve kap kijelentést: „nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet.” Róma 9, 2.Aki beáll a zsidóság felé való szolgálatba, az naponként találkozik a mély, benső fájdalommal, de emellett valamiféle dicsőült örömmel is.
Találkozik a fájdalommal, sebekkel, mert feltárul előtte, hogy Krisztus testén belül, az Egyházban mennyi bűn, gonoszság történt a részünkről a zsidóság felé. Megvetés, gyalázkodás, kitaszítás, gyilkos indulatok és tettek. >tovább

2010.06.07. Jesuában hívő zsidók és arabok megmossák egymás lábát Ján. 13,4-17
Jewish believers and Arab Christians wash each others feet 

 2010.04.05.Messiási Konferencia Yad HaSmonah 2010

 Január végén a Yad HaSmonah messiási településen - nem messze Jeruzsálemtől - messiási gyülekezet vezetők konferenciát tartottak, abból a célból, hogy megtanácskozzák az 1990-es évi hitvallásukat.
Az előadók között volt Asher Intrater, a jeruzsálemi Ahavat Yeshua gyülekezet vezetője. Beszédében foglalkozott a messiási zsidók körében gyakran felvetett témákról - mint a megmentetés, törvény és hagyományok. Itt egy összefoglalás olvasható az üzenetéből.>tovább

2010.03.28.Az írás a pécsi Immánu-EL Közösségben készült: Széder est – az utolsó vacsora

1. részA pészah hosszas előkészületek után a pászkabárány feláldozásával és elfogyasztásával kezdődik meg. Ma mindez a Tórában és a hagyományban előírt rendben folyik le a Széder esten>tovább   Széder est – az utolsó vacsora

2. rész  Széder este alatt négy pohár bort kell elfogyasztani. Részben e négy pohár adja meg a szertartás menetét. Mindegyik pohár egy „állomást” jelent a szertartásban.>tovább 
 Széder est – az utolsó vacsora

3. részVan az utolsó vacsora leírásában két Ige, amelyek azt mutatják, a pészahnak még be kell teljesednie. A Messiás e szavainak jelentősége is a Széder este lefolyásának ismeretében körvonalazható >tovább  

 

1.rész A zsidóság a pészah ünnepén az Egyiptomból való szabadulására emlékszik vissza. E szabadulás után beszélhetünk Izraelről mint szabad népről.>tovább  A peszáh Jézusban – a húsvét Jesuában

2.rész A Bárány kiválasztása:
„E hó tizedik napján vegyen magához minden férfi egy bárányt…” (II. Móz. 12,3 – Hertz Biblia )>tovább
 

 A peszáh Jézusban – a húsvét Jesuában

A kovász(6)sajátossága az, hogy rövid idő alatt nagy tömegű tésztát teljesen megkeleszt.  „Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.” (Gal. 5,9 - Károli) Nagyon jól leírható vele az, ahogy a bűn megrontja, és teljesen tönkre teszi az ember életét. „Nem tudjátok,>tovább 

2010.03.14. Jelenések Könyve 

2010.03.12.Megbékélés: Zsidó és nem-zsidó hívők között fennálló problémával szembesül ma a(z) Gyülekezet/Egyház   

2010.02.22.Héber nyelvű újszövetségi tanítások

 

2010.02.03. Messiás-vita

   A csodarabbi titkos pünkösdi hagyatékaEgy évvel halála után nyilvánosságra hozták Jichák Kaduri kabbalista csodarabbi utolsó, eddig titkos üzenetét, amely állítólag a zsidó messiás nevét tartalmazza – írta a zsidó pünkösd, a sávuót ünnepére megjelent számában az Israel Today című lap. A hír mind zsidó, mind keresztény körökben nagy érdeklődést váltott ki, kritikusai azonban lehetetlennek tartják, hogy a jóval száz év feletti rabbinak tulajdonított feljegyzés hiteles lehet.>tovább

Kozma Ferenc: A zsidó-evangélizáció mai kihívása Magyarországon 

2010.01.31. Náhum család útja a Messiáshoz I.*** [PDF]

2010.01.27.Dan Juster: Zsidó keresztények asszimilációja

               Keresztény cionisták bántották meg

2010.01.23.Dan Juster: Zsidó keresztények asszimilációja

  A messiási zsidó mozgalom kezdetei
A korai 1970-es években jelentős számú zsidó kötelezte el magát Yeshua-nak és jutott arra a meggyőződésre, hogy inkább messiási zsidónak nevezzék önmagukat, mint keresztényeknek. Néhány ok szolgált erre. Egy volt ezek közül az intézményesült kereszténység történelme és annak hatása a zsidó népre. A kereszténység zsidó szemszögből egy fél-pogány, elnyomó és antiszemita mozgalom volt. Mi egy olyan módon akartuk bemutatni magunkat, amely által a zsidó nép a kereszténységről korábban kialakított felfogások okozta akadályok nélkül, másképpen tekint majd Yeshua-ra. Ráadásul mi valóságosan ki akartuk hangsúlyozni azt az igazságot, amely szerint azok a zsidók, akik hitre jutnak Yeshua-ban, még mindig rendelkeznek azzal az elhívással, hogy azonosuljanak és éljenek a zsidó nép részeként. A Rómaiakhoz írt levél 11,29 szerint a zsidó nép részese, egy az Örökkévalótól származó visszavonhatatlan kiválasztásnak és elhívásnak. A Rómaiakhoz írt levél 11,1-5 Izrael megmenekült maradékával azonosítja a Yeshua-ban hívő zsidókat.
Azt mondom tehát, elvetette az Örökkévaló az Ő népét? Természetesen nem!... Sőt ebben a jelen korban is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint.>>>tovább

2010.01.23. Zsidók JézusértGyakran ismétlődő kérdések

Hogyan hihettek Jézusban úgy, hogy még mindig zsidóknak tartjátok magatokat? Miért nem hívjátok magatokat úgy, hogy 'Keresztények Jézusért'?
Tulajdonképpen mi zsidóknak, és keresztényeknek nevezzük magunkat. Tévképzet az az elmélet, hogy ezek a kategóriák kölcsönösen kizárják egymást, amely intoleranciát és előítéletet szül.
Annak a meghatározása, hogy ki a zsidó, folyamatosan vita tárgyát képezi a zsidó közösségen belül. Nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy a zsidóságot vallási, kultúrális, születési, vagy egyszerűen a többségi vélemény alapján határozzák meg.>>>tovább
 

 

 2010.01.03.  Grüll Tibor : Messiásvárás az ókorban
Tények és legendák a Messiás születéséről  A rendelkezésünkre álló történelmi források viszonylag csekély száma ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy a Názáreti Jézus születésének idõ szakában nemcsak a zsidó, hanem a görög–római világot is lázas messiásvárás jellemezte. A Római Birodalomban immár több mint két évtizede csaknem teljes béke honolt, köszön hetõen Augustus uralkodásának, akit alattvalói valóságos földre szállt istenként ünnepeltek.>>>tovább  

   Legyen áldott a munkájuk mindenki javára! Krisztus vagy Messiás? Első látásra furcsa ez a kérdés, hiszen mindkettIzráel mindig is különleges helyet foglalt el Istenünk üdvözítő tervében. Kiválasztott nép lett, de nem azért, mintha másoknál különbek lettek volna, hanem mert az Úr egy nehezen kezelhető nép életén keresztül akarta megmutatni, mit jelent, ha Ő valakit szeretettel kézbe vesz (5Móz 7,6-10). Ez biztatás a lelki Izráel számára is.   Aztán a választott nép a maga hosszú története során elbukott. Nem azért, mert gyenge volt a Római birodalommal szemben, hanem mert nem ismerte föl és elvetette Megváltóját, a Messiást. Keresztre feszítettük Jézust. De Krisztus és az ő evangéliuma, azáltal, hogy a zsidók többségében elvetették, eljutott a népekhez is (Csel 13,46-47; Róm 9,30-33). De Isten üdvözítő szeretetében ott maradtak a zsidók is: a pogányok megtérése őket is Jézus imádatára és követésére fogja eljuttatni (Róm 11:25-29).  Ezek a gondolatok először a választott nép misszionálásához vezettek és a hívő zsidók bekapcsolódtak a keresztyén felekezetek életébe. A mai korban azonban sok krisztushívő zsidó, főleg Izráel országában egy újfajta módon képzeli el saját népének misszionálását. Nem használják a keresztyén nevet és magukat Messiáshívő zsidóknak nevezik. Sok gyülekezetük alakult Izráelben és jó tanításukkal, igyekvő életükkel és nyitottságukkal, szeretetükkel sok zsidót megnyernek Isten Országa számára. ő a mi Megváltónkra utal és ugyanazt jelenti. De nem így van ez Izráelben és azokon a helyeken, ahol ezen kívül is vannak zsidó nemzetiségű krisztushívők.A Norvég Misszió szervezésében az izráeli Messiáshívő gyülekezetekkel vettük föl a kapcsolatot nemrégen és tanulmányoztuk életüket, tanításukat. Ezek a közösségek nem akarják fölvenni a „keresztyén” nevet és nem akarnak egyik keresztyén felekezethez sem csatlakozni. Azt mondják, hogy a keresztyénség történeti formájához az évszázadok során annyi bűn, hamisság, háborúskodás tapadt, hogy honfitársaik számára a missziójukban nem lenne vonzó magukat így nevezni. Ezért „Messiáshívők” és Jézus Krisztust az eredeti megszólítás szerint „Jesúa Hamasíjah”-nak mondják.Több száz Messiáshívő gyülekezet jött létre Izráelben, melyek egymástól függetlenek. Az egy-két főstől kezdve, több száz lelkes gyülekezetek is léteznek. Taggá a megtérésük után, személyes döntéssel és felnőttkeresztséggel lesznek a hívők. Nagyon fontos a gyülekezetek életében a tanítás, hiszen sok országból, különböző körülmények közül érkeztek az Ígéret Földjére. Ezért az igehirdetések alapjában véve igei tanítások, melyek általában minimum egy óra hosszat tartanak. A gyülekezet nagy figyelemmel hallgatja, miután már előtte fél-másfél óráig dicsőítő énekeket énekeltek. Nagyon tartalmasak és elevenek a prédikációk. Náluk valóban el lehet mondani: Nem az az igehirdetés a hosszú, amelyik sokáig tart, hanem amelyik unalmas. Kivéve azt az egyetlen alkalmat, amikor csak héberül folyt az igehirdetés és nem volt elég tolmácskészülék… Mivel sok gyülekezet megalapításánál a Norvég Misszió is közreműködött, így többfelé érződik igehirdetésükben az evangélikus hatás, pozitív értelemben. De vannak egészen karizmatikus vagy formailag a zsidó vallás felé hajló közösségek is. Mindenesetre a Bibliához és a Messiáshoz való ragaszkodás és a buzgó hit köti össze őket. Még a nekünk hosszú istentiszteletek után is együtt maradnak közös étkezésre és beszélgetésre.Az alkalmak nyelve a közösség eredetétől függ. Nemrég egymillió orosz is kivándorolt Izráelbe. Az ateista környezet után nagy volt a lelki éhség és sokan közülük csatlakoztak a Messiáshívőkhöz. Így vannak orosz nyelvű gyülekezetek is, ahol pl. az ének szövegét héberül kivetítik, és mellette ott áll cirill betűkkel, fonetikusan átírva ugyanaz az ének. Vannak orosz nyelven folyó, majd orosz-angol, orosz-héber, végül csak héber nyelvű istentiszteletek. Így próbálnak közelíteni őseik elfeledett nyelvéhez. És ugyanez a sorozat látható a lelkes etióp és más közösségek nyelvével kapcsolatosan is. De a társadalom is ugyanebben a többnyelvűségben él, azzal az igyekezettel, hogy a következő nemzedék tökéletesebben beszélje saját hivatalos nyelvüket.Templomaikon és bennük nincs kereszt (az elején említett okok miatt), ami először szokatlannak tűnt. De középen ott áll a menóra, meggyújtott mécsesekkel. (A vallásilag zsidók is használják a menórát, de nem gyújtják meg. Azt mondják, hogy majd csak akkor teszik ezt, amikor eljön a Messiás.) És ha belép egy zsidó a Messiáshívő templomba és meglátja az égő menórát, az kész bizonyságtétel, mert arra utal: már eljött a Messiás. És ha meghallgatja az igehirdetést vagy a Messiáshívők bizonyságtételét, eljuthat odáig is, hogy: valóban eljött.A zsidó missziót a norvég evangélikusok azzal a gondolattal kezdték az 1800-as évek közepén, hogy „a zsidók adták nekünk a Megváltót, mi is kötelesek vagyunk nekik most a Megváltóról tanúskodni.” Úgy mondják, hogy személyválogatás lenne nem végezni ezt a missziót, mert mindenkinek kötelesek vagyunk. Őnekik is szükségük van Jézusban a bűnbocsánatra, szabadításra és az örök életre. Most már a Messiáshívők is végzik ezt a szolgálatot népük között. – Mi is végezzük, először magunk körül, a mi hazánkban, majd az Úrtól kapott elhívás alapján egyre tágabb körben ezt a szép feladatot, melyet Jézus Missziói Parancsa tár elénk. forrás:kispest-luteran Széll Bulcsú

 Nyilvánvalónak tűnnek előttünk a zsidó és a keresztény gondolkozás közös vonásai. Azonban egy alaposabb tanulmányozás során fény derül arra, hogy ugyanazon szó alatt nem ugyanazt a értik.

Hanspeter Obrist

A zsidó és a keresztény hitnek igen sok közös vonása van, mint ahogyan Jézus Krisztus is utal erre (Ján.5,46). A zsidók és a keresztények is JHWH – ban hisznek. A Biblia első részét, a Tenáchot, illetve az Ószövetséget mind a kettő Szent Írásnak tartja, habár a zsidóknak a Mózes öt könyve, azaz a Tóra a legfontosabb.

Sok keresztény azt gondolja, hogy az Ószövetségen át ismeri a mai zsidó vallást, de szükségesnek tartom megfigyelni, hogy ugyanaz a szó különböző módon lesz interpretálva. Mint ahogy a kereszténységben évszázadokon át különböző Bibliai magyarázatok váltak hagyománnyá, úgy a zsidó vallás is sok változáson ment át.

Az ember képe

A zsidó író, Dennis Prager a “Zsidóság ma” című könyvében a következőt írja: “A kereszténység három fő felfogás alapján különbözik a zsidóságtól: az öröklött bűn, Jézus Krisztus második eljövetele és a megbékélés Jézus Krisztus áldozati halálában.” (Judentum heute /Jh./ 74.o.) Továbbá kijelenti: „A zsidóságban az öröklött bűn nem jelent problémát. Az a gondolat, hogy bűnösnek születtünk minden más, csak nem zsidó. Minden ember ártatlannak születik meg. Maga dönti el később, hogy elköveti-e a bűnt.“ (Jh.75.o.)

A zsidók nem abból indulnak ki, hogy az emberi természet gonosz. Ezért nem is tartják szükségszerűnek a gonosz emberi természetből való megváltást. Felfogásukban az a gondolat rejlik, hogy ha az ember a jót cselekszi, akkor Isten kegyelmes hozzá. Nyitva marad az a kérdés, hogy akkor Mózes, a zsidóság egyik legnagyobb prófétája miért nem találkozhatott szemtől szembe Istennel. Isten a következőt mondja neki: „Orcámat azonban nem láthatod - mondta - , mert

nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.” (2Móz.33,20). Ha még Mózes sem állhatott meg Isten előtt, akkor hogyan lenne ez nekünk lehetséges?


A kereszténység az emberről alkotott képe abból indul ki, hogy az Isten és az ember közvetlen kapcsolata megromlott azóta, amióta az első ember kétségbe vonta azt, hogy Isten jó szándékkal van teremtménye iránt (1.Móz.3,1-5; Róma 5,19).

Ezt abból is láthatjuk, hogy féltek Istennel találkozni és elbújtak (1.Móz.3,8). Az ember élete egy életen át tartó harc lett a halállal szemben: „mert ha eszel róla, meg kell halnod.” (1.Móz.2,17).

Egyedül Jézus Krisztus lehetett az Atyával egy (Jn. 10,30). A Szentlélektől születve, nyilvánvaló, hogy nem volt bűn a lényében. Nem lehetett valamilyan bűnnnel megvádolni, pedig ezt sokan szívesen tették volna (Jn.8,46). Így a halálnak sem volt hatalma Jézus Krisztus fellett, s így harmadnapra feltámadt. Aki az életét átadja Neki, azokon sincs tovább hatalma a halálnak (Róma8,39).


Megbocsátás

A bűnbocsánatról a következő gondolatot írja Dennis Prager: „Milyen bűnnnek kellene megbocsáttatni Jézus Krisztus halála által? Mivel a Biblia csak a zsidókat kötelezi az Isten és az emeberek közötti kapcsolatra adott parancsolatok megtartására, egy nem-zsidó világ nem is hághatja át e rendeleteket. Az egyedüli bűn, amit a nem-zsidók elkövethetnek, az az ember és ember közötti vétek (Jh.76.o.).

A zsidó felfogás szerint csak ők vannak arra kiválasztva, hogy az Istennel szembeni parancsolatokat megtartsák. Aki nem-zsidó, annak csak az ember-ember közötti kapcsolatra irányuló rendeleteket kell metartani. Ezért a nem-zsidók nem is vétkezhetnek Isten ellen és ezért nincs is szükségük megbocsátára. Ezért érthetetlen egy zsidó számára a kereszténység.

Prager szerint továbbá: „A zsidó felfogás alapján, még Isten sem tudja az ember, ember ellen elkövetett bűnt megbocsátani. Csak azok bocsáthatnak meg, akik ellen a bűnt elkövették, illetve akiket megbántottunk, csak azok bocsáthatnak meg (Jh.76.o.). A zsidó gondolkodás szerint Isten nem avatkozik be az emberek közötti kapcsolatba. Csak a sértett bocsáthat meg. Ezért a Holokauszttal kapcsolatban is zsidó értelemben nem begbocsátásról beszélnek, (Mert egy halott nem bocsáthat meg), hanem megemlékezésről. Chajim HaLevy Donin írja a „Zsidó élet” (Jl) című könyvében: „Isten csak akkor bocsát meg, ha a sértett személy már megbocsátott.” (Jl.256.o.) Ez azt jelenti, hogy csak akkor történik megbocsátás, ha az áldozat is hajlandó erre. Tehát a megbocsátás kulcsa az áldozat kezében van.


A keresztény gondolkozásban ez fordítva van. Minden vétek egyben Isten elleni bűnnnek számit, mivel Isten parancsolatait szegik meg vele (Zsolt.51,6;Róma 2,11-16). Jézus Krisztus megbocsátása szabaddá teszi az utat a megbékéléshez. A keresztény hit különlegessége az, hogy Isten megbocsát, és egyben segít megtalálni az utat a felebarátomhoz is.

Megtérés

A bűnbánat és a megtérés fogalmát a zsidó gondolkozás másképpen értelmezi, mint a kereszténység. Dennis Prager kifejti: „A legnagyobb különbség a zsidóság és a kereszténység között abban rejlik, hogy a cselekedetek fontosságát különböző módon ítéli meg e két vallás. A zsidók a cselekedeteknek nagyobb hangsúlyt tulajdonítanak mint a hitnek; egy zsidó kötelessége a Biblia és a rabbik által adott parancsolatok szerint cselekedni... A zsidó vallás szerint az ember cselekedetek által érheti el a megváltást. (Jh.70,75 o.)


A kereszténynek hit által megváltozik a gondolkozása, és ezt követően a cselekedetei is.

A zsidó megváltoztatja magatartását, és ez irányítja a gondolkozását.


A Messiás

Chajim HaLevy Donin rabbi a következőket írja a zsidó Messiás fogalmáról: „A zsidó gondolkodásban a Messiás nem egy isteni lény. Mint Isten felkent küldöttje, egy ember, aki Izráel népének politikai és szellemi megváltást hoz azáltal, hogy összegyűjti a zsidókat az atyáiknak ígért földre, Izráel országába, és visszaállítja Jeruzsálem egykori földi és szellemi dicsőségét.” Dennis Prager szerint: „A világ békéje a Messiás kiséretében fog eljönni, és ha ez a béke még nincs itt, akkor a Messiás sem jött még el.” (Jh.77o.)

Ezért lehet minden olyan politikai személyt messiásként tisztelni, aki a Közel-Keleten békét teremt. A zsidók egy hatalommal felruházott embert várnak, mint messiást.

Jézus Krisztus, mint Messiás azonban az embert, önmagát változtatja meg, akiből ezt követően béke árad ki. (Mt.5,9)

A rabbinikus zsidóság szerint a Messiás még nincs itt, és csak egyszer fog eljönni. Valójában megtévesztő lehet többeknek az a tény, hogy az Ószövetség nem ír egyértelműen arról, hogy a Messiás kétszer jön el. Először Jézus Krisztus jelenti ki második visszajövetelét, és ezért említi azt, hogy még nem teljesült be minden prófécia (Ján.14,3; Mt.25,31; Mk.8,38).

De mi a célja Jézus Krisztus második eljövetelének?

Manapság még a keresztények is különböző módon vélekednek e kérdéssel kapcsolatban.


Élet a halál után

A zsidó gondokodás számára a halál utáni exisztencia idegen. Reménységük az itt e földön eljövendő Királyságra irányul. A zsidó hit szerint a lélek nyugszik, amig e földön nem történik meg a feltámadás (Dán.12,2).

Jézus Krisztus az Új Szövetségben Istennel egy elválaszthatatlan és örökké tartó közösséget ajánl fel az embernek. Róma 8,39 verse alapján, semmi sem szakíthat el bennünket Isten szeretetétől, s így még a halál sem. Ma is érvényes ez az ígéret mindenkinek, aki életét átadja Jézus Krisztusnak, legyen az zsidó, vagy nem-zsidó. Aki hisz Őbenne, annak örök élete van (Mt.3,15-16; Róma6,7-10).


Térjünk vissza az eredetihez

A zsidók és a keresztények különböző magyarázatokkal hagyományokat állítottak fel, melyek az Íge központi kijelentéseit a háttérbe szorítják.

Jézus Krisztus azonban kijelenti: „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő.” Ján.5,46.


Forrás:  Jh.: „Judentum heute” Dennis Prager   „A zsidó élet”, Chajim haLevy Doron 

Ezt az írást azért kezdem meg, mert hazánkban évszázadok óta (!) éltek, és ma is élnek olyan zsidók, akik Uruknak Jeshua HaMassiaht elfogadták, és hitüket együtt, közösségekben gyakorolták zsidó társaikkal.

A közelmúltban volt idő, amikor divattá lett a zsidó ének és tánc és külsőségek (ruha stb.,), miközben vajmi kevés közük volt/van a zsidó néphez és identításhoz,azoknak, akik ezt lelkesen használták és hordozták. Ma többségük eltünt, és csak némely gyülekezetekben , a zsidó ünnepek idején jelenik meg a zsidózás külsőségeivel együtt.
Így ma már a múltba vesző emlékek egyike az 1998-as "Zsidó Fesztivál", és annak folytatása, az azóta Koreába és Mexikóba áttelepült, és a zsidó misszióra felkészítő( ?) MJBI......

Célom nem ezeket, hanem a régi és új, valódi és zsidókból álló, zsidó identításukat megélő közöségekről bemutatást adni.
Még az is előfordulhat, hogy valahol elrejtetten ma is léteznek ilyenek, és megismerhetjük őket is!>>>tovább

 Orbán Béla:-Rólunk és elhívásunkról

Világszerte jelentős számban élnek és működnek messiáshívő mozgalmak, azok szövetségei, zsinagógáik, gyülekezeteik.
Van közöttük az ortodoxia külsőségeit olykor felnagyító, liberális, reform, sőt, homoszexuális messiáshívő gyülekezet….
Ezeknél még gyakoriabbak azon messiáshívő zsidók gyülekezetei, ahol még elvétve is alig találni izraelita származású embereket.
Bezsidózott, ál zsidó, deviáns keresztényekből létrejött „szellemi zsidók” gyülekezetei…
Vagyis a háttérben idegen erők, érdekek, hazugságok lapulnak, miközben zsidó néven a más népekbeliekből lett Krisztus Testének tagjait szakítják el annak zsidó részeitől. A zsidóság pedig védekezik e mozgalmak legtöbbször New Age-es, és így globalizáló megjelenése és későbbi tevékenységei ellen,miáltal minden , ami e néven érkezik , egyforma megítélés, kizárás alá kerül általuk.
Ezzel együtt a keresztény gyülekezeteket is megosztják, amikor egyesek bezárják miattuk a messiáshívő zsidó és zsidó kapcsolataikat.>>>tovább