RÉGÉSZET

 Szozopol - Egy kőládikó rejtheti Keresztelő Szent János földi maradványait bolgár régészek szerint, akik az ereklyetartóra Szozopol közelében, egy V. századi monostorban bukkantak. Forrás: MTI >tovább

  A helység a korábbi filiszteus város, Gat közelében van, ahol Sámuel könyve szerint Góliát is élt.
A templom architektúráján látható, hogy Dagon templomja Sámson idejében hogyan nézhetett ki, főképpen a két oszlop, mely az egész templomot tartotta. A Bírák könyve 16. fejezétében leírtak szerint, Sámson a két középső oszlop elmozdításával rádöntötte a templomot a filiszteusokra.
A kőfalak, amelyek mit egy kártyvár összeomlottak, arra adnak utalást, hogy a szeizmográfok szerint legalább a Richterskála 8. erejű földrengésnek kellett lennie. „Tudjuk, hogy Ézsaiás és Ámos könyve egy dramatikus földrengésről számol be.... Itt egy erőteljes archeológiai bizonyíték egy ilyen erősségű földrengésre.” – mondta a Bar-Illan-Egyetem archeológusa, Aren Maeir. 

 Hammurapi babiloni király 3700 évvel ezelőtti uralkodásával egyidős, kőbe faragott írások kerültek elő Izraelben.Az Izrael északi részén található egykori Hácór területén előkerült, akkád nyelvű ékírásos szövegek a Biblia keletkezését is korábbra tehetik, illetve fényt deríthetnek a bibliai törvények és a korai mezopotámiai törvénygyűjtemény közötti összefüggésekre. körömnyi méretű töredékeken a személyi sérülésekkel kapcsolatos szabályok találhatók, amelyekhez hasonló szabályok a híres babiloni király időszámításunk előtti XVIII. századi törvényeiben olvashatók – írta közleményében az ásatásokat szponzoráló Jeruzsálemi Héber Egyetem."Az eddig megfejtett szavak között szerepelnek a mester, a rabszolga és a különböző testrészekre utaló kifejezések" - magyarázta az egyetem, hozzátéve, hogy egyelőre még nem sikerült kideríteni, hogy a szövegek hol készülhettek.Hammurapi törvénygyűjteménye egyike a valaha talált legrégebbi jogi kódexeknek, amelyet jelenleg a párizsi Louvre múzeumban őriznek. forrás:index.hu 

---

 Az ékírásos jelekkel teleírt aprócska agyagtábla-töredék pontosan kétszer 2,8 centiméter, mégis Jeruzsálem történetének egyik legnagyobb régészeti lelete: 3400 éves, és ezzel messze a legrégebbi írásos emlék, amelyet valaha a szent városban >tovább

 >tovább      

 >tovább  

 >tovább    

 Az emberek a régészettől szenzációt várnak, a média általában akkor figyel fel valamire, amikor úgynevezett szenzációs leletről van szó - hangsúlyozta Grüll Tibor ókortörténész, író, a Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, egyetemi docense, aki szombati előadásában a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a bibliai régészet jelentőségét mutatja be. >tovább 

 Az ősi kőerődítmény, amelyet nemrégiben a jeruzsálemi óváros falain kívül találtak 3000 évre Salamon király idejére vezet vissza bennünket és így hitelesíti a bibliai történeteket. Ha a fal kormeghatározása helyes, a lelet szerint Jeruzsálemben olyan erős központi kormányzat székelt, amelynek anyagi és emberi erőforrásai még azt is lehetővé tették, hogy az i.e. a 10. században ilyen masszív erődítményeket építhessenek.>tovább

2010.03.22. Régészeti szenzációk és a Biblia

Új bizonyítékok a Szentírás történeti hitelessége mellett

 Szinte nem múlik el hét, hogy újabb szenzációkkal ne szolgálnának az Izraelben kutató régészek.>tovább

 Ritka ókori bibliai kézírásos szöveg két töredékét sok évszázados "elválás" után egyesítik Jeruzsálemben az Izraeli Nemzeti Múzeum kiállításán

Az 1300 éves kézirat Mózes második könyvének 15. fejezetéből a győzelmi éneket tartalmazza, amikor Izrael népe előtt kettéválik a víz, a zsidókat üldöző egyiptomi sereget azonban elborítják a Vörös-tenger hullámai.    

2010.02.06.Egyedülálló szarkofágfedelet állítottak ki Izraelben

  Egyedülálló régészeti kiállítás nyílt Izraelben, az ókori Caesarea kikötőjében. A tárlat egyik fő attrakciója egy 1700 éves szarkofágfedél. Súlya meghaladja a négy tonnát.>tovább

Ókori kincsleletet tártak fel a Gázai övezetben

 

  Megfejtették a rendelkezésre álló legrégibb - az i. e. X. századból származó - héber feliratot - jelentette be csütörtökön a Haifai Egyetem bibliatudományi tanszéke. Az észak-izraeli nagyváros tanintézményének közleménye szerint Gerson Galil régésznek sikerült bebizonyítania, hogy a cserépdarabra tintával írt felirat Dávid király idejéből származik, és mint ilyen, a legősibb írásos héber szöveg.
A 15-ször 16,5 cm-es töredéket másfél éve találta a Jeruzsálem közelében fekvő Hirbet Keifa lelőhelyen egy másik régész, Joszef Garfinkel.A szöveg a szegényekkel, a rabszolgákkal, az idegenekkel, az özvegyekkel és az árvákkal szemben elvárt bánásmódot taglalja.
A szavak a héber szókincsből valók, és a fogalmak, amelyeket takarnak, a Bibliából ismertek.
forrás: MTI

• Dübörög a kínai Bibliagyár
• Szenzációs bibilai leletre bukkantak
• Nem ismerik eléggé a Bibliát az emberek
• Szenzációs lelet: Háromezer éves héber írásmaradvány
• A móri gyilkos társa meggyónt és olvassa a Bibliát
• Megtörténhetett a bibliai özönvíz
• Műkincshamisítás: megpróbálják a Bibliát hiteltelenné tenni
• Jézus-korabeli Bibliát találtak?
• Bibliamaraton: hat nap alatt olvasták ki a Szentírást
• Eltüntetik a bibliai idézeteket a Pentagon jelentéseiből

2009.12.26. Jézus korából származó lakóházat találtak Názáretben

Karácsony előtt néhány nappal derült ki, hogy izraeli régészek megtalálták egy Jézus korabeli ház maradványait Názáretben. A szakértők abban reménykednek, hogy ezáltal jobban megismerhetik az ókori Názáretet, ami kis falucska volt, nagyjából 50 házban éltek ott szegény zsidók.

A két szobából álló építmény egyik falának megmaradt részét, a rejtekhelyet és a ciszternát egy udvar felásásakor találták meg az Izrael északi részén fekvő városban - számolt be Jardena Alexandre régész, az izraeli régészeti hatóság munkatársa.

A beszámolók alapján a régészek olyan agyag és mészkő edényeket is találtak, amelyeket a Jézus korában élt galileai zsidók használtak. Mindezek alapján arra következtetnek, hogy a ház egy egyszerűbb család otthona volt.forrás:.mult-kor.hu

2009.12.26. Minószi várost találtak Izraelben

Tel Kabri az egyetlen olyan hely Izraelben, ahol mediterrán, égei stílusú falfestményeket találtak a régészek. A kutatók szerint az egykori város vezetői tudatosan döntöttek a minószi kultúra elemeinek átvételéről. „Ez a kulturális sokszínűség a városvezetés tudatos döntése volt, hogy összekapcsolják a mediterrán kultúrát a sajátjukéval, ne pedig adoptálják a szíriai és a mezopotámiai művészet jegyeit, mint ahogy más városok tették Kánaán területén.>>>tovább

2009.12.25.Bibliai régészet - blogajánló

Még nyár végén találtam rá Grüll Tibor ókortörténész nagyon izgalmas  új oldalára, a Bibliai régészeti blogra. A szerző, akinek azóta egy remek írása itt, a Sírásók naplóján is megjelent, augusztusban indult blogján igyekszik naprakészen nyomon követni és interpretálni a témával kapcsolatos híreket és azokat tudományos pontossággal és olvasmányos módon az érdeklődők elé tárni.

Az oldal bevezetőjében az olvasó pontos képet kaphat arról, hogy mi a bibliai régészet, és két ismeretterjesztő írás is olvasható itt a tudományterület rövid történetéről és legfontosabb leleteiről.

A hírek között elsősorban olyan ásatásokról, új felfedezésekről szóló beszámolók szerepelnek, amelyek gyakran pontatlanul, mindenfajta illusztráció nélkül jelennek meg a magyar hírportálokon és egyéb médiumokban.

Ezeket a híreket Grüll Tibor röviden elemzi, pontosítja fotókkal, linkekkel egészíti, ki és ha kell, megcáfolja azokat, legyen szó Jakab, Jézus testvére állítólagos csontládikájáról, vagy a legkorábbi ismert görög nyelvű biblia megtalálásnak kalandos történetéről és új kutatási eredményeiről.

Az oldalra felkerült a szerző - aki egyébként a Pécsi Tudományegyetem és a Szent Pál Akadémia tanára - számos korábban megjelent írása is, amelyek között olyan csemegék olvashatóak, mint a „Nílusi Szent Grál kehelyről” szóló történet, vagy egy aranylapra írt héber nyelvű ima, amelyet római kori sírban találtak a Fertő-tó közelében.>>>tovább

vissza a címoldalra