2010.07.31.Két oldalról építették a gettót
 Az antiszemitizmus gyökereit a vallásban kereshetjük, amit az eltérő szokások az évszázadok alatt egyre jobban mélyítettek. A 19. századi Magyarországon az országgyűlésbe került, a huszas évekre a hivatalos politika szintjére emelkedett. Évezredes, többé-kevésbé békés együttélés után miért fordult számtalan magyar a zsidó honfitársa ellen? Forrás: National Geographic, fn.hu / Bihari Dániel >tovább
 Hatvanhat éve, 1944. május 16-án érkezett az első, magyar zsidókat szállító szerelvény Auschwitz-Birkenauba. A családokat szétválasztották, az anyák gyermekeik feláldozásával élhettek túl: visszaemlékezések az auschwitzi érkezésről, a szelektálásról és a „Szaunáról” az fn.hu-n. >tovább
 Konfliktuskerülés, közöny, a „már csak egy nap a világ” érzése jellemezte a magyar társadalmat 1944. május 16-án, amikor az első vagonok elindultak. Volt, aki segítő kezet nyújtott az üldözötteknek, volt, aki ujjongott. A többséget az apátia jellemezte akkor, amikor magyar polgárok százezreit hurcolták el hazájukból a biztos halálba. >tovább
2010.05.09.
Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért
„A felejtés száműzetés.Az emlékezés szabadulás.”(Báál Sém Tov) A Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért civil oktatási szervezet,melynek célja, hogy felhívja a pedagógusok és a diákok figyelmét olyantársadalmi jelenségekre, mint a rasszizmus, az antiszemitizmus, azelőítéletesség, következésképpen kiemelje a tolerancia-oktatás és emberi jogokoktatásának fontosságát. Elsődleges forrásokra támaszkodva, személyestörténetekre építve kívánunk segítséget nyújtani a holokauszt és más genocídiumok oktatásához, tolerancia-oktatáshoz.>tovább
 Jane Haining skót presbiteriánus missziós nővérre, a Magyarország 1944. márciusi német megszállásakor zsidó gyermekeket védő nevelőnőre emlékeztek Budapesten.A VI. kerületi Vörösmarty utcában álló Skót Misszió templomában, ahonnan az asszonyt 1944 márciusában elhurcolták, >tovább
|